Azt tanították valamikor az általános iskolában, hogy háttal nem kezdünk mondatot. Pedig egy mondattal le is tudhattam volna ezt a bejegyzést, úgyhogy elnézést Edit néni, de most panelproli leszek: hát, hogy alkotmányellenes lesz. Lesz? 

Nézzük milyen elvi és jogszabályi háttérből fog kiindulni várhatóan a mélyen tisztelt Alkotmánybíróság. A sztálinista szerkezetű alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam.

Álljunk meg egy szóra, kedves Grétsy úr: mi ez a mondat? mit jelent ez? A jogállamiság a jog uralmát és omnikompetenciáját jelenti, és az elvet amely a jogforrások rendszerét meghatározza. A jogforrási rendszer kapcsán az alkotmány kimondja, hogy: a helyi képviselőtestület feladatkörében rendelet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.

És itt van a monoki kártya elásva, ugyanis a polgármester által indítványozott önkormányzati rendelet ellentétes a szociális törvény bizonyos rendelkezéseivel, illetve az Alkotmány azon szakaszaival, amely az alapvető jogok és kötelességek cím alatt található, mint például:

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

Lehet itt még alkotmányos kifogásokat emelni, de bibircsók legyek Kiszel Tündi arcán, ha nem bukik meg a mélyen tisztelt alkotmányossági grémium előtt. Meg kell buknia.

Ha fergezsuzsai értelemben vizsgálom, bizony akkor is arra a következtetésre jutok, hogy ez az egész úgy ahogy van faszság, megint csak egy mutassuk magunkat belevaló kölyöknek és ezért tegyünk meg bizonyos látszatintézkedéseket folyamatról van szó. Vajon a szockártya valóban visszaszorítja az uzsorarendszert? Ugyanmár, hisz tudjuk, mindent, mindig, mindenhogy ki lehet játszani és ha nem a teljes pénzösszeget, hát akkor csak a maradékot fordítjuk piszkos hiteltranzakciók lefolytatására. Ahogy ezt Tallián Miklós megírta szép kis cikkében, elődeink egy sokkal praktikusabb és hasznosabb intézményt is kitaláltak, a bankokat.

A kártya bevezetésének másik indoka a játékgépek, a dohányzás és a alkoholizmus visszaszorítása. Hát, hogyne (elnézést Edit néni) Szepessy polgármester úr: idiótának tetszik lenni? A humánetológia bizonyos alaptörvényeit sem ismeri, ha már alkotmányos tudása igencsak hagy némi kívánni valót maga után? Aki függő, annak tökmindegy, hogy az egész fizetését játssza el, issza el, vagy szívja el (a szívja fel-re azért tényleg több lé kellene): ha kell akkor a teljes 40%-ot. Igen, igen, és az bevétel önöknek is, akár tetszik akár nem: hiszen az alkoholból és dohányból, illetve a szerencsejátékokból származó súlyos adóforintok közvetve önökhöz is eljutnak. Hiába, polgármester úr: a matekot tisztelni kell.

És nem elég azzal az érvvel jönni, hogy tessék, itt élni közöttünk és akkor mindenki kártyatámogató lesz egycsapásra, az nekünk kevés: ahhoz valójában ismerni kellene az embereket, és valódi szociális érzékenységet kellene felmutatni: akinek az életben semmi más nem maradt csak a cigi meg az alkohol, azt tessék hagyni cigizni meg inni. Ha az orvosok is lemondtak róla, ha semmilyen rehabilitációs program nem marad, engedjük őket: hiszen Magyarországon nemcsak a testi egészség alapvető jog, hanem a lelki is. Igen, ez egy nehezen megfogható rendelkezés, de talán majd ha szép, új világ lesz itten, megértjük mit jelent az egyéni felelősség és egyéni önrendelkezés, ami egy modern demokrácia alapja.  Ugyancsak a modern demokráciával kapcsolom össze, hogy alacsonyabb szintű jogszabály ne legyen ellentétes magasabb szintűvel, hogy legyenek bizonyos alapvető emberi jogi ismeretek, hogy szociológiai hatástanulmányokat ismerjenek, hogy az egyéni önrendelkezés jogi és erkölcsi-szociológiai értelemben is megvalósuljon.

A monoki kártya alkotmányellenes, erősen diszkriminatív jellegű látszatintézkedés, a probléma valódi gyökerét és a rendszer fogyatékosságait fel nem ismerő idiotizmus.