Csökken a növényvásárlók száma. Rendszerváltásunk kezdetekor a tulipánvásárlók szinte egy örökkévalóságra elegendő virágot vásároltak. Zabálta az oxigént, itta a vizet, meg a földet. Nem lesz ez így jó - gondolta az egyszeri magyar. Vegyünk inkább szegfűt! Vettek is. A madarak meg csak úgy jöttek a szegfűre, végeláthatatlan sorokban. Nem bántották, sőt, védelmezték az új virágot. Jajj, de ettől se lett jobb! A madarak lezabálták, a szegfű pedig elvette a táptalajt a tulipántól. Mi legyen? Legyen narancs! Az még nem volt a magyarnak. És lett! Nem is akármilyen! Valamiféle furcsa tulipán-narancs mutáció jött létre. De a szegfű szívós fajta. Ismét támadásba lendült s vele együtt a madarak is. Szépen megtizedelték a narancs-tulipán mutáció állományt, és ismét elszaporodtak. Ma már annyira elszaporodtak, hogy a szegfű az emberre is veszélyes lett. Gyarapszik, hízik, növekszik. Megállíthatatlan. A madarak okos állatok. Érzik, hogy az emberek valamire készülnek. Ilyenkor nem jó a szegfű és az emberek között lenni.