Erőltetett menet
Közeledik a gaypride napja, mikor is egyes polgártársaink fogják magukat és bizony felvonulnak az Andrássy úton, mert az nekik jó móka. Jó mókát pedig nem illik elrontani, még akkor sem, ha nekünk nem tetszik. Szabadságban, demokráciában, Budaházy és Tamás Gáspár Miklós országában nagymódi a marching. Nincs is ezzel semmi baj, csinálják csak, bár a focitól kezdve, a szexen át az alvásig bezárólag sokkal több értelmes dolgot tudnék és tudok csinálni. De hát úgy tűnik valakinek ez kell, hogy homo erectussá váljon.
Ó, Demszky Gábor városa mennyi tüntetésnek, tiltakozásnak, felvonulásnak voltál te szemtanúja az elmúlt pár évben: itt volt mindenki, aki számít. Fasiszták és antifasiszták, gójok és zsidók, cigányok és szkínhedek, gárdák és rendőrök, székházak és Gyurcsányok. És bizony, bizony voltak buzik is. Mert az kell: mert ha az előbbiek felvonultak, megmutathatták méretes farkukat, akkor bizony engedtessék meg meleg honfitársainknak is a Marcia su Roma.
Igazából ez nem is kellene, hogy vita tárgya legyen. A melegek felvonulhatnak, mert joguk van hozzá. Slussz és passz. Ugye milyen rosszul esett kedves Gárdisták, mikor szétverték a tüntetésünket? Ugye, milyen rossz érzés, hogy nem élhetünk a demokrácia adta jogainkkal? Hát, akkor tessék belőle tanulni. Tessék szépen engedni, hogy szivárvány színekbe öltözzön az Andrássy út. Over and out. Túltárgyalva.
Az már mástészta, hogy mit kezd Magyarország az ő melegközösségével? Legitimizálják vagy esetleg sortűz elé állítják, ad absurdum átnevelik őket és még az a rettenet is megtörténhet, hogy hosszú kínszenvedések után végül mégiscsak baloldalon vezetik a kocsit.
Elfogadja a magyar állam és magyar társadalom, hogy melegnek lenni nem a többséghez való tartozást jelent? Egy kisebbségről beszélünk, ahol a jogok tiszteletben tartása és garantálása semmiféle hátrányt nem okoz a magyar államnak és a magyar társadalomnak. Egy meleg párnak, akár hisszük, akár nem, nem célja valódi polgári-konzervatív családokba betörni és elrabolni a gyermeket, hosszú ideig nevelni, míg végre az a kisgyerek megtanulja melyik lyuk is az igazi. A meleg pároknak hölgyeimésuraimkedvesbarátaim nem célja, Rendes Magyar Férfiakat valami csúnya dologba belerángatni és ezzel házasságokat tönkretenni.
Tegyük fel, hogy tényleg nincsenek ilyen céljaik és csak Rendes Magyar Párként szeretnének boldogulni az életben, mindezt olyan konzervatív dolgokkal megpecsételni, mint a házasság. Tessék mondani, attól hogy nekik ehhez joguk van, több lesz a buzi? Aki eddig hetero volt, az nagy valószínűséggel az is marad, az ő identitását nem fogja megzavarni, holmi melegházasság engedélyezése. Ha meg igen, akkor el kellene gondolkodnia olyan liberális dolgokon, mint a válás, horribile dictu Buzulás.
Ha megértjük, hogy a buzizmus nem egy természetellenes jelenség vagy betegség, akkor talán felfoghatjuk, hogy esetleges gyermekvállalásuk a gyermekre nézve nem járna fogyatékossági következményekkel. Normális gyermekkorom volt, egy darab anyával és egy darab apával (plusz két darab testvér), mégis úgy gondolom nem azért volt normális az a gyermekkor, mert két különböző nemű homo sapiens sapiens kezei alatt voltam, hanem mert megfelelő nevelést és a mára már nagyon elcsépelt szarságot, szeretetet kaptam. Ezt két apa illetőleg két anya is tudja biztosítani, ebben biztos vagyok. Annál biztosan jobban, hogy árvaházban, intézetben nevelkedjen fel a kölyök. Statisztikailag kimutatható, hogy az intézeti gyermek sokkal szarabb esélyekkel vág neki az életnek, mint egy családban nevelkedett fiatal. Nem beszélve a bűnüldözési hajlamról. Azaz, inkább nevelje két csőbuzi, mint Béla néni Aszódon. Azért, hogy normális élete legyen.
Amikor 1990-ben megszavaztuk magunknak ezt a fene nagy demokráciát, akkor igen, a melegek mellé is ikszet tettünk. Hisz, melegek voltak, vannak, lesznek. A demokrácia nem elsősorban Országgyűlést, miniszterelnököt, Alkotmányt, Orbán Viktort jelent. Sokkal több an(n)ál.