El tudom képzelni, ahogy Csecsenföldön vicsorogva nézik a dalai láma ténykedését és közben azt sziszegik, hogy "neki miért sikerült?!". Mert igen, a dalai láma (és a mellé / köré épülő média) törekvésük szolgálatába tudta állítani azokat is, akiket alapvetően nem érdekel a politika, a külpolitika meg még annyira se. Ezzel szemben például a csecsenek kálváriája nem hat meg túlzottan senkit. A baszkok törekvése sem. Sőt! Az IRA törekvése sem. Pedig lássuk be, egy egyszerű magyar földi halandó egyik témáról sem tud annyit, hogy nyugodt szívvel ki merje jelenteni, hogy igen, nekik van igazuk.

A hab a tortán pedig az, hogy a vajdasági illetve az erdélyi magyarok autonómia-törekvéseit azért Tibet ügyénél komolyabban kéne vennünk.