...akkor már majdnem négyszázad annyian lettek volna, mint a Hősök terén gyülekezők.

Furcsa érzés ez. Alapvetően hiszek benne, hogy az igazság nem mindig a többség mellett áll, sőt, akár négyszázszoros túlerővel szemben is lehet igazam. Viszont bizonyára előbb-utóbb kommunikációs stratégiát kell váltani a ballib oldalon, ugyanis az elmúlt 1 évben mást se lehetett hallani, minthogy mindenki kihátrált a kormány mögül, nincs már támogatottság, és hasonlók.

A mai napon azonban ismét kiderült, hogy bizony a kormánnyal szimpatizálók eltökéltek és a hideg ellenére is képesek az utcára menni. Rengetegen.

A Dísz térre tervezett tüntetés meglehetősen ügyetlenül lett időzítve. A kormányoldal így hatalmas köszönettel tartozik a rendezőknek, akik a facebook tanulsága szerint 977 tüntetőre számítottak. Magam részéről számolgatásba nem mennék bele, a látvány magáért beszél.

 Szémann Tamás (index.hu) fényképe a Dísz téren:

  Marjai János (MTI) lencséje pedig ezt látta a kormány melletti szimpátiatüntetésen:

   Az előre  borítékolható volt, hogy sokan el fognak menni a kormány melletti szimpátia tüntetésre, így teljesen érthetetlen számomra, hogy egyazon napon, a legoptimálisabb becslések alapján is legfeljebb 977 embert megmozgató demonstrációt mi értelme van megtartani. És félreértés ne essék, természetesen kell, hogy Magyarország annyira demokratikus legyen, hogy bármikor bármiért, vagy ellen ki lehessen menni az utcára. De miért pont akkor, amikor pont az erődemonstrációról van szó? Miért jó az, hogy a kormányt pártolók bejátszásánál hömpölygő tömeget lát mindenki, az ellenzék demonstrációján pedig pár pózert, akik ötven havernak mondják meg a tutit? Mivel egyértelműen elkötelezett kormányellenes-megmozdulásról volt szó, nehezen hihető összeesküvés-elmélet az, hogy gyakorlatilag Orbán-bérencek mozgatták a szálakat, akik így próbálták gyengíteni az ellenzéket. Sokkal valószínűbb, hogy talán maguk a Dísz téri szervezők is elhitték, hogy úgysem fog senki a kormány melletti demonstráción részt venni. Így viszont pár lelkes liberálisnak sikerült nevetség tárgyává tenni ország-világ előtt a teljes magyar ellenzéket és megmutatni az erőviszonyokat élő, egyenes adásban.